Nagy Krisztián - A naplóm

Végre lett sövényvágónk!

Már régebben ki akartam próbálni a hagyományos analóg lyukkamerát. Utánaolvastam az internetet, bújtam a témával kapcsolatos írásokat, majd hozzákezdtem az építésnek. Mivel nem akartam negatív hívással bajlódni, ezért olyan kamerát szerettem volna építeni, ami rögtön a fekete-fehér papírra exponál. Természetesen a fény ugyanazt teszi a papírral is, mint a filmmel: negatív képet rajzol. Tehát a papíron a lyukon bejutó fehér fény a papírt "égeti" így ott a fotó fekete lesz. A különbség a papír és a film között főleg az ISO érzékenység. Az  ISO100-as filmet jelen esetben sokkal kevésbé érzékeny kb. ISO6 érzékenységű nyersanyaggal helyettesítjük, ráadásul a "blendenyílásunk" is töredéke egy fényképezőgép rekesznyílásánál. Másik különbség még a két fényérzékeny réteg között, hogy a papír a piros fényre sokkal kevésbé érzékeny. Ez némely esetben a képeken is látszik, viszont előny, hogy a sötétkamrában piros lámpa mellett sokkal könnyebb a lyukkamerába helyezni, nemúgy m...

Hétvégén volt egy kisebb munkám, lószörből készült egyedi ékszereket fotóztam. A megrendelő szerette volna, ha az árnyékok is látszanak - ahogy a finom csomózáson átüt a fény. Ennek megfelelően két fényforrást használtam: egy keményebb ezüst ernyőt főfénynek jobbról és egy szoftboxot balról, hogy kicsit derítsen a sötét részeken. Lóször ékszereket hogyan fotózzak? Mi illik hozzá? Természetazonos környezetbe ültettem első körben az ékszereket. Többféle kompozícióval egy farönkre  raktam őket, méretarányként pedig egy búzakalászt és pipacs gubóját használtam. A szürke alap és az erezet jó alapnak bizonyult, de túl erős is egyben. Nagyon látványos, de kissé elnyomja az ékszerek finomságát. Úgyhogy finomabb, lágyabb, nőiesebb alapot kerestem, amit meg is találtam egy fehér selyemben. Fokoztam még a látvány - természetazonos közegként kardvirágot raktam az ékszerek mellé. A kardvirág és a selyem szőttese adja a méretarányt. Ugyanezt a képsorozatot fehér virággal is megcsináltam...

Van amikor kitalálsz valamit, agyalsz rajt, elképzeled mit és hogyan, de végül teljesen másként alakul a dolog. Ennek ellenére a végeredmény jól sikerül. Valljuk be őszintén, sok esetben ez a véletlen nélkül fabatkát sem érne jópár fénykép! A Kecskeméti Fotókör új témája -sorsolás után- a "Hátulról" lett. Kicsit megakasztja a gondolkodást ez az egyszerű téma. Hiszen bármit le lehet fotózni hátulról!? Ez így is van, de ha egy kicsit "művészibb" képet szeretnénk, akkor bizony nem is olyan kicsi az a fa amibe vágtuk a fejszénket. Mivel az emberábrázolás foglalkoztat leginkább, így számomra egyértelmű volt, hogy valami akt - félakt jellegű képet szeretnék készíteni, természetesen hátulról. Késő délután ki is álltam a kocsival a garázsból, hogy fel tudjak menni a padlásra a fotóműhelyembe. Elkezdtem átrendezni az előző Kártyajáték fotózása után beállított eszközöket. Hagytam a fekete hátteret, a vakukat átraktam ellenfényes fotózáshoz: jobbról - balról kb 45 f...

A hétvégén esős, borús volt az időjárás, nyárhoz képest igencsak hűvös - de tökéletes a padlás fotóműhelyem klímájához! Így fel tudtunk menni anélkül játszani, hogy izzadságba fürödtünk volna. Így Józsi barátommal kihasználtuk a lehetőséget - volt egy elképzelése fotómontázs készítéséhez és megfotóztuk hozzá a képeket. Ma nézegettem a fényképeket a memória kártyámon és megtaláltam a "Kártyajáték" montázshoz fel nem használt fotókat is. Gondoltam megosztom a tapasztalatokat: A fotózásnál három fényforrást használtunk, egy 50x70cm-es szoftboxot és egy ezüst ernyőt és az asztal felett egy kis vakut derítésnek. Miután a leendő montázs állandó kellékei a helyükre kerültek, jöhetett a fotózás. Józsi beült az asztalhoz a kitalált pozíciókba - átöltözve minden alkalommal - megpróbálva más-más személyiségeket felvenni. Fontos volt, hogy a fényképezőgép ne mozduljon és nehogy megváltozzon az optika állása, így a látószög és a manuális fókuszt beállítása után már nem nyúltam a géphez...

Ismét játszottam kicsit a sötét kamrában, 24x18-as méretre nagyítottam a múltkoriban fotózott negatívokat. Ekkora nagyításokat már könnyen és részletgazdagon lehet szkennelni, de igazándiból papíron van a helyük!