Nagy Krisztián - A naplóm

Boldog és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves olvasómnak! Kollódiumos nedves eljárás, fekete alumíniumlapra fényképezve (18x24cm)

Kollódiumos nedves eljárás, fekete alumíniumra fotózva (18x24cm) Optika: 210mm, F5.6-on, kihuzat ~380mm, exp: 20s

Már április óta küzdök a jobb szememben kialakult gyulladással. Ez adta az ihletet a kép elkészítéséhez. Kettő felvételt készítettem, az egyik fekete alumíniumra készült, a másik pedig üveg lapra amelyből negatívot készítettem a későbbi papírképhez. Nagy formátumú fényképezőgép egyik nagy előnye, hogy jó esetben a kamerán tudunk a kép készítéséhez korrekciókat végezni. Jelen esetben a Scheimpflug korrekciót használtam, amely segítségével a mélységélességet a kompozíciómra tudtam "fektetni". Az optika F8-as rekeszével, hagyományos párhozamos optika-képsík esetén a mélységélesség csak kb. 10-15cm lett volna, tehát maximum a kinyitott könyv középső tartománya lett volna éles. Az optikát megdöntve a hátfal - optika - kompozíció síkjai metszik egymást egy pontban, így a megdöntött élességi síkban jóval nagyobb térrészlet tudott éles lenni. Kollódiumos nedves eljárás, üveg negatív, illetve fekete alumínium lapra fényképezve (18x24cm) Scheimpflug hatás:

Kollódiumos nedves eljárás, fekete alumíniumra fényképezve Optika: Industar-51, 210mm, F8-on Kihuzat: ~500mm Fény: 2 x (2db 105W + 2db 75W kompakt fénycső) Exponálás: 15 sec Lakk: szandarak Backstage:

Végre, tavaly április óta elkészültünk a fotóműhelyemmel! Újra tudok laborálni, immár rendesen felszerelt sötétszobával. Vége a mosógépen való laborálásnak! Kettő képet készítettem az elmúlt napokban, a Kecskeméti Fotókör belső pályázatára "Megfogható csend" témára. A gondolat amit megpróbáltam képbe önteni az az volt, hogy egy kis feszültséget viszek a fényképbe azzal, hogy egy nagyon illékony egyensúlyi állapotot fényképezek le. Ezen célból készítettem egy kártyavárat, a tetején egy egyensúlyozó tollpihével. A legkisebb légmozgás, szellő megbonthatja ezt az egyensúlyt, óvatosan, a legnagyobb koncentrációval - csendben lehet ezt csak létrehozni. Az egész kompozíciót meghintettem finom porral, ezzel is erősítve a "Szélcsend"-et "Szélcsend" Kollódiumos nedves eljárás, üvegnegatív (18x24cm) Két felvételt készítettem, az egyik fekete alumínium lapra került, a másik pedig üvegnegatívnak és ebből pedig VanDyke brown print eljárással papírképet. A

Eddig ritkán fényképeztem a gyerkőceinket, egyrészt mert nehezen tudnak nyugton maradni, másrészt mert unják a pózolást. Most viszont nem úszták meg, hogy a kamera elé üljenek. A két felvétel 18x24cm-es fekete alumínium lapra készült, 300mm-es, ~F4-5 fényerejű triplet rendszerű optikával. A fényeket összesen három vaku adta, jobbról-balról 400-400Ws, szemből egy kisebb 180Ws teljesítményű. Egy villanás volt a felvétel alatt. A hívás talán lehetett volna a szokásos 15-, de mindkettőnél 20 másodpercet adtam a képeknél, így a maximalista szemléletemmel hangyányit túlhívtam a képeket, viszont ez meg jót tett a sötétebb tónusoknak.  Kristóf Krisztián Ezekkel a technikai paraméterekkel még nem próbáltam kollódiumra fényképezni, de mint a képek is mutatják, szépen együtt dolgozott a vaku+optika+kollódium+hívás. A végén a szandarak lakkozás is egész szépre sikerült. Így készült:

Már régebb óta gondolkodtam azon, hogy készítek egy kisebb fényképezőgépet kollódiumos fényképezéshez. A cél az lenne, hogy a kisebb üvegnegatívot be lehessen rakni hagyományos fekete-fehér laborálásnál használt nagyítógépbe, hogy azt így aránylag egyszerűen fotópapírra lehessen akár nagy méretben nagyítani. De eszembe jutott, hogy régebben láttam egy cikket, amiben régi fényképezőgépet alakítanak át úgy, hogy kollódiumos üveglapot be lehessen rakni a masinába. Jelentősen leegyszerűsödik így az egész procedúra, mivel egy átalakítás egyszerűbb, ráadásul az erre a célra felhasználni kívánt fényképezőgép már rendelkezik optikával - így azzal sem kell bajlódni. A kamera választás viszont nem biztos, hogy egyszerű feladat. Ugyanis a filmes fényképezőgépek vékony filmre dolgoztak, míg a kollódiumos üveglap legalább kettő milliméter vastag. Ez az egy tényező sok mindent befolyásol, ugyanis szerencsétlen esetben nem tudjuk a gép hátlapját becsukni. A másik dolog amire oda kell figy

Archaikus eljárásokkal készítek fényképeket - így mondhatni szeretem a régi dolgokat. Ezen felül szeretem a karórákat is. Talán nem is meglepő, hogy hagyományos analóg (mutatós) órát hordok. Minden reggel felhúzom az óraszerkezetet és indulhat a nap. Szerettem volna a karórámról egy fényképet, igazán nagy nagyítással, így a fa kamerámra felraktam egy 210mm-es optikát, a harmonikát amennyire csak lehet kihúztam (750mm). Ekkora kihuzattal még nem töltötte ki a 18x24cm-es képméretet az órám, így gondoltam egyet és az óra - optika közé beraktam egy nagyítólencsét. Elég sokáig eltartott mire kikísérleteztem, hogy az órától milyen messzire rakjam a nagyítólencsét, illetve a nagyítótól az optikát, de végül sikerült a beállítást megtalálnom. Ezután jöhetett a kalkulálás... vajon milyen hosszú záridővel készítsem a képet!? Alap esetben pl. egy portrénál 5-6 másodperces záridővel dolgozom. Dupla kihuzatnál (tehát a 210mm-es optikánál 420mm kihuzat) a záridő is megduplázódik. Jelen