Nagy Krisztián - A naplóm

Még valamikor 2006. februárján készítettem fényképet egy tanyáról. Azóta évek teltek el és időnként újabb és újabb képek születtek ugyanonnan, ugyanakkora gyújtótávolsággal, ugyanarról a tanyáról. Most 2011. január van. Nem lesz többé fénykép erről az "épületről". Miért raktam macskakörömbe az épület szót? Mert azzal, hogy a tető beszakadt és az oldalai bedőltek és elkezdték elbontani a romokat egy élet - életforma is eltűnik. Szinte minden nap néztem a kis takaros tanyát, ahogy jöttem-mentem a munkahelyemre. Figyeltem a felhőzetet, fényviszonyokat, a megújuló környezetét, a ciklust ahogy telnek az évek. Kicsit szomorú vagyok mert tudom, napról napra kevesebb látszik majd a hajdani "birodalomból" és az emlékek is vele fognak fakulni. Viszont szerencsésnek érzem magam, hogy számos fényképet készítettem és így talán marad valami a múltunkból hátra. Így köszönöm, hogy hajdanán ez a tanya erősítette bennem a fotózást iránti szeretetet, arra a 2006-ban készült képre mi...