Nagy Krisztián - A naplóm

Gondoltam egyet és a nagy fa kamerámat átalakítottam digitális fényképezőgéppé. Természetesen ekkora kamerához nagy CCD jár, mivel az optika nevetve kirajzol 13x18cm képméretet. De honnan lehetne ekkora méretű képérzékelőt szerezni, amikor egy full frame-s gépben is csak 35,9x24mm-es érzékelőlapka van!? A megoldás egyszerű, de kacifántos: egy lapolvasó szkennert kell átalakítani! Van egy régi Canon Lide 20-as szkennerem. Szétszedtem és kiiktattam a rendeltetés szerinti használat során papírt világító fényt -kis LED fényforrások élben világítanak meg egy akril prizmát- kiszedtem a prizma csíkot és a LED-eket leragasztottam fekete szigetelő szalaggal. A síkágyas szkenner érzékelője előtt egy fekete műanyag sáv van tele hajszálvékony kis lyukakkal. Ennek az a célja, hogy az érzékelőlapra csak a merőleges fények juthassanak. Ezt az "egyenirányító" szűrőt is kivettem, mivel a fényképezőgép optikáján keresztül nagyon kevés az a fény, ami pont merőlegesen éri a film síkjá

Kezdem kiismerni a fa kamerámat... 13x18cm papír negatívok.

Megjött Angliából a direkt pozitív papír amit rendeltem. Természetesen ismét nagyformátumú fényképezéshez kellett. Alap esetben bármely fényképezőgép negatív, fejjel lefele és tükörfordított képet készít. Amikor a digitális képeket nézzük -akár a fényképezőgép hátfalán, vagy monitoron- bizony már három módosítást végrehajt a masinánk: a képet invertálja pozitívra, elforgatja 180 fokkal és megtükrözi a képet. Analóg fényképezésnél viszont ez nincs így. Ezért vannak a negatív fóliák - ezt a fóliát világítják rá a papírra - ami így már pozitív lesz, illetve a laborban kell odafigyelni, hogy a fólia/film jól legyen berakva a nagyítógépbe, hogy a tükrözés (pl. egy óra számlapja) eltűnjön! A fejjel lefelé képpel tulajdonképpen nem kell foglalkozni, a kész képet a kezedben nem tart sokáig 180 fokkal elforgatni! De visszakanyarodva a direkt pozitív papírra: ez a papír a fényképezőgépben a ráeső fény hatására nem negatívként viselkedik mint az össze többi hordozó, hanem rögtön po

Teszt - nagyformátumú fénykép, 13x18cm papírnegatív szkennelve és átfordítva.

Végre elkészültem a nagy fa kamerámmal! Tegnap betekertem az utolsó csavarokat, átnéztem - szigeteltem a fényréseket és jöhetett az első teszt! Mivel a fények így télen a délutáni - esti órákban nem ideálisak a kb. ISO6 érzékenységű papírnak, ezért vakufényt használtam. Eddigi tapasztalataimban bízva úgy gondoltam a vakuknak legalább kétszer kell villanniuk, hogy megfelelő legyen az exponálás. A fényképezőgép kihuzata is nagyobb volt mint a 210mm, így ott is fényvesztés van. Elég sok volt így a véletlen faktor, ezért régi - kissé megszürkült fotópapírt használtam. Ha esetleges rosszul exponálok, akkor a kukába iktatása miatt nincs nagy veszteség... De szerencsére nem így történt! Megfogadtam még a kamera készítése során, hogy a legelső képet feleségemről fogom készíteni. Bárhogy is sikerül az első felvétel Ő legyen az első, akit lefotózok a saját tervezésű és készítésű "igazi" nagyformátumú fényképezőgépemmel. No1. Light 1. & Light 2. 2-2 vi

Hamarosan elkészül a saját tervezésű és kivitelezésű fényképezőgépem! Már csak az apróságok és finomítások hiányoznak!

A terveim alapján nagyjából elkészültem a fa munkákkal, mostantól a finomabb megmunkálás következik!  2012.10.17. Filmtartó ragasztás 2012.11.01. Váz első "alkatrészei"  2012.11.03. Előlap, hátlap és kazetta 2012.11.04. Kezd hasonlítani a tervekhez! 2012.11.06. Kihúzat alapjai 2012.11.11. Elkészült a kihúzat, ami maximum 55cm hosszt enged 2012.11.29. Festés előtt 2012.12.30. Festés után 2013.01.01. Összerakás 2013.01.06. A váz elkészült 2013.01.12. Optika felfogatás 2013.02.16. Háromlábú állvány

Haladok a tervezéssel, elkészítettem az új fényképezőgép mérethelyes modelljét. Már csak a robbantott rajzokat kell belőle elkészítenem a méretekkel és jöhet a kivitelezés... A piros keret kivehető és elforgatható lesz 90 fokkal, így fekvő és álló felvételek is készülhetnek majd! Használaton kívül a hátfal egészen behúzható az előlaphoz és a vezető sín felcsukható lesz a hátfal mögé.

Hozzákezdtem az új gép tervezéséhez, amelyet keményfából szeretnék elkészíteni. Szerencsémre a hétvégén sikerült szert tennem egy asztali körfűrész gépre, így a legnagyobb akadály elhárult a felől, hogy hozzákezdjek a kivitelezéshez és saját magam készítsek el mindent. Úgy gondoltam hátulról kezdem a tervezést, ha megvan a filmtartó akkor ahhoz tervezem a váz méretét, ezután a kihuzatot és a tartószerkezetet. Az első fázis tehát a filmtartó kialakítása. Ami megbonyolítja a tervezést az az, hogy 1., a tartószerkezetbe egyaránt be lehessen tölteni különböző vastagságú nyersanyagot - papírt, filmet vagy 3 mm vastag üveglapot is 2., tökéletes fényzárás használaton kívül, illetve a vázra illesztve a fiók elhúzásakor se jusson be fény a hátlap felől 3., ne legyen túl robosztus, nehézkes szerkezet 4., vak sötétben is könnyen kezelhető legyen (film betöltés) 5., bármekkora méretű nyersanyag belehelyezhető legyen (maszk) 6., lehetőleg meglévő faanyagot használjak A l

Újból nagy fába vágom a fejszémet és elkezdem tervezni az új nagyformátumú fényképezőgépemet. Ez ismét egy hosszú folyamat lesz, -mint a SufniFusi 1. gépemnél- remélem jövő nyárra elkészülök vele. A legelső lépést megtettem, vásároltam egy nagyformátumú optikát, egy orosz Tessar rendszerű Industar-51 lencsét. Ez az optika 210mm-es gyújtótávolságú, F4.5-ről indul a fényereje, 20 pengés az írisze és 18x13cm-es fényképezőgépekhez készítették. Elvégeztem az első tesztet, hogy tudjam nagyságrendileg mekkora kameratestet kell építenem majd, hogy a végtelen fókusztól kb. 50cm-ig tudjak éles képet készíteni. A teszt során mértem a távolságokat és így kiderült, hogy a végtelen fókusznál a gépváz-optika felfogatási síkjától a fókuszlap kb. 19cm-re van. Közeli mellkép készítésekor a modell-gép közötti távolság kb. 65cm, ebben az esetben a fókuszlap  kb. 30cm-re van az optika síkjától. Az is szépen látszik, hogy az optika szépen kirajzolja a 18x13cm helyett egyel nagyobbra méretezet