Nagy Krisztián - A naplóm

Az előző bejegyzésben írtam, hogy elkészült a nagyformátumú fényképezőgépem. Természetesen le is teszteltem a kamerámat! Fotópapírt raktam a hátfalba és ezzel próbálkoztam. A fényképezőgép optikája egy régi, 9x6cm-es gépnek a lencséje. A papír amit használtam 9x13cm-es. Minden optika nagyobb képet tud rajzolni, mint amire használják (persze a túlméretes rész már rosszabb minőségű) de bíztam benne, hogy a 13-cm-es méret még talán belefér ebbe a tartományba. Az első felvétel fényt kapot...  Második próba: szomszéd házak, jó a vázon a végtelen fókusz!  Harmadik próba, a fénymérő adataira támaszkodva nem adott jó eredményt a kép, alig rajzolt valamit a papírra a fény. Csak utómunkát követően élvezhető a kép.  A negyedik felvétel sem az igazi...  Ötödik: a fénymérőt elhagyva elkezdtem kísérletezni, szórt fény, F6.3, 2 sec., a kép beégett, a papírhívás során 10-20 másodperc alatt kikaptam a hívóból. Szkenneléssel feljavítva.  Hatodik: szórt fény, F6.3, 1

Elég sok dolgom volt az elmúlt időszakban, így a nagyformátumú kamerám építése halasztódott, egészen mostanáig... Mivel a kameratest elkészült, a fókuszálást és annak rögzítését kellett kitalálnom. Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy házi körülmények között nagyon nehéz lenne olyan fókuszállítási módot is kivitelezni, hogy a frontlencse dönthető és fordítható is legyen - így lemondtam erről. A kihuzat hosszát eddigiekben úgy terveztem, hogy a frontlencse és a hátfal között 5-től 10 cm-es mozgástér legyen beállítható. Ennek megfelelően egy olyan csúszósínt találtam ki, hogy ezt a kb. 5cm-es m mozgásteret fokozatmentesen tudjam állítani. Ennek legegyszerűbb módja egy menetes szár, melyet forgatva a hátfalat előre-hátra tudjam mozgatni. Ennek tengelynek a tartására és a sínezésnek MDF lapból kivágott alaplapot találtam ki: Az alaplapon egy 60mm széles és 100mm hosszú kimarás lett készítve - mint csúszósín. Ebben a kimarásban egy 60mm széles és 40mm hosszú téglalap il