2010. november 6., szombat

Tízperces projekt V. (Camera Obscura)

Lyukkamera elve pofonegyszerű. Végy egy dobozt, fúrj rá egy lyukat és a lyukon bejutó fény a külvilág kicsinyített mását - fejjel lefelé a szemközti hátfalra rajzolja.
Minden fényképezőgépnek ez az elve és amióta tökéletesítették a lyukat, lencsékkel, motoros zoom-mal, különleges üvegekkel és bevonatokkal azóta ez a rajzolt kép tökélesedett és papírra - monitorra került.
De mi történik, ha elhagyjuk ezt a többezer forintos alkatrészt és visszatérünk az egyszerű lyukhoz...!?
Lássuk csak, mit tud egy 12 millió képpontos fényérzékeny lapka, ha mindenféle tökéletesen csiszolt és bevonatoktól mentes egyszerű tűszúrással készült pici furaton jut be a fény!

Felhasznált alapanyagok: fényképezőgép vázsapka, alufólia, ragasztószalag
Felhasznált szerszámok: fúró, olló, tű

 Miután a vázsapkának kirajzoltam a középpontját (körzővel vagy vonalzóval, hasznos az alkoholos filc), egy 5mm átmérőjű fúróval kifúrtam a műanyagot.

Alufóliából kivágtam kb. 20x20mm-es darabot, majd ragasztószalaggal szépen körberaktam.

Ezután a sorjamentesre kifúrt vázsapka belső oldalára ragasztottam fel a leendő "optikámat".

Már csak egy icipici kis munka van hátra, a tűnek a hegyével csak egy kis minimális lyukat kell a fóliára szúrnunk. De csak akkorát, hogy a tű még ne tudjon átmenni rajta - épphogycsak a csúcsával.
Már kész is van! Annyi a dolgunk, hogy a fényképezőgépről levesszük az optikát és a vázsapkát feltekerjük a helyére.


Kísérleti úton  hamar meg lehet találni a záridőt, amikor elég fény jut be a gépünkbe, hogy képet kapjunk.
A fényképezőgépet átkapcsolva a programtárcsán Tv módba, ez pár kattintással ki is derül. Verőfényes napsütésben ez nálam 3-4 másodpercre alakult, ISO100 mellett.
Kicsit nehézkes így a képkivágással komponálnunk, ugyanis a kereső teljesen fekete a kevéske bejutó fénytől... de várjunk csak! Hohóóó! A Canon 450D-n van élőkép is! Nézzük csak mit szól az elektronika a kis bolhapiszoknyi lyukhoz!? Láss csodát! Van élőkép! Hihetetlen...! 

Krizantén bokor a kertben

Kertünkben a fiunkkal, aki hősiesen állta a 3 másodperces mozdulatlanságot. (Ez azért egy 5 éves gyerektől szép teljesítmény!)

Az utómunka iróniája: egy színes lyukkamerás - de közben digitális felvételből készíteni egy fekete-fehér, kicsit megtört, zajos képet, hogy hasonlítson egy filmes régi felvételre! Ez azért valljuk be őszintén, a perverzitás küszöbét súrolja!


A felvételeket annál jobbá tehetjük, minél tökéletesebb lyukat tudunk ütni a fólián.

Kecskeméti szabadidőpark 

A végére hagytam a legérdekesebb felvételt: nagy kép 18-55IS optikával, 1/30, F4 és 28mm állásnál készült, míg a belső kép a lyukkamera képe. Természetesen ugyanabból a kamera állásból és a lyukkamerás képet a helyére igazítva - kicsinyítve. Így jól látszik a képkivágás különbsége és technika fejlődése... (Itt hozzátenném, hogy a világ legjobb optikája csak egy tökéletes lyuk lenne, a sok lencse meg bevonatok lerontják a minőséget.)



Pár forintos délutáni kis játéknak jó volt ez a próba, visszatérve ehhez az "ősrégi" technikához.

Utóirat: a vázsapkán bővítettem a furatot 10mm-re és a furat külső élet kissé letörtem. Belülről beragasztottam az előzőekben leírtak alapján a fóliát. Jobb eredményt kaptam így!