Óramű
Archaikus eljárásokkal készítek fényképeket - így mondhatni szeretem a régi dolgokat. Ezen felül szeretem a karórákat is. Talán nem is meglepő, hogy hagyományos analóg (mutatós) órát hordok. Minden reggel felhúzom az óraszerkezetet és indulhat a nap. Szerettem volna a karórámról egy fényképet, igazán nagy nagyítással, így a fa kamerámra felraktam egy 210mm-es optikát, a harmonikát amennyire csak lehet kihúztam (750mm). Ekkora kihuzattal még nem töltötte ki a 18x24cm-es képméretet az órám, így gondoltam egyet és az óra - optika közé beraktam egy nagyítólencsét. Elég sokáig eltartott mire kikísérleteztem, hogy az órától milyen messzire rakjam a nagyítólencsét, illetve a nagyítótól az optikát, de végül sikerült a beállítást megtalálnom. Ezután jöhetett a kalkulálás... vajon milyen hosszú záridővel készítsem a képet!? Alap esetben pl. egy portrénál 5-6 másodperces záridővel dolgozom. Dupla kihuzatnál (tehát a 210mm-es optikánál 420mm kihuzat) a záridő is megduplázódik. Jelen