Nagy Krisztián - A naplóm

Nemrégiben a zsibpiacon belebotlottam egy aránylag nagy teljesítményű Bowens Mono 400D stúdióvakuba. Meg is vettem, hiszen ekkora teljesítményűek a mostani vakujaim is és mint tudjuk, fényből sohasem elég. A Bowens cég rendszerteremtő volt, hiszen Ők fejlesztettek ki egy bajonett rendszert, aminek a segítségével rengeteg féle kiegészítőt tudunk csatlakoztatni a vakufejekhez, pl. szoftbox, szűkítő, méhrács, stb. Új szerzeményem, sajnos még a rendszeresített bajonett előtti lehet, így a meglévő szoftboxaimat, beautydish-t nem tudom rárakni - mivel ezen a vakun két csavaros fül tartja a kiegészítőket egy viszonylag nagy átmérőjű - 150mm-es belecsúsztatható körben. Így marad a barkácsolás, miután  letisztítottam a piac porát elkezdtem hozzá kitalálni egy reflektort,  amivel irányítani lehet majd a vaku villanását.  150mm-es csatlakozó kör a rögzítő fülekkel. Szerencsére ernyőnek van furat a foncsor alsó felén, így azt is lehet majd használni Nem kellett t...

Első vakuval készült ambrotípia fényképem. 18x24cm ambrotípia üveglapon 2db 400Ws vakuval, bal oldalról alap reflektorral, jobbról ezüst ernyővel. (a kész kép tükörfordított)

Az előző bejegyzésemben a kartonból vágott szoftbox maszk teszképei után megkaptam, hogy milyen szörnyű képet töltöttem fel drámai feldolgozásban. Ezután már kötelező egy glamour képet is feltöltenem! Utómunka: bőrhibák eltüntetése után a következő rétegek kerültek a képre alulról haladva felfelé: 1., Alapkép 2., Fogak kontrasztjának beállítása (Curves) 3., Fogak fehérítése (Saturation -54) 4., Fogak fényerejének módosítása (Levels) 5., A háttér és a ruha fényerejének lehúzása, maszkolással (Curves) 6., Az egész kép kontrasztjának beállítása, kivéve szemek (Curves) 7., Száj színtelítése (Saturation +17) 8., Írisz kiemelése (Curves) 9., Szem fehérjének színtelenítése (Saturation -39)

Egy időben felkapott / vitatott volt a portrék optika köré elhelyezett körvakuval való bevilágítása. Két táborra szakadt a fotóstársadalom: van akinek tetszik - van akinek nem, hogy a modell szemében karika csúcsfényű fehér fénytükröződés van. Ezek a vakuk nem éppen az olcsóságukról híresek, ezért várható volt, hogy előbb utóbb megjelennek olcsóbb alternatívák. Ma már több gyártótól is lehet kapni "körvakut", ami tulajdonképpen a fényképezőnkre rakott rendszervakunkra illesztett fényterelő, amelynek a belső fényes felülete a vakunk fényét az optika köré vezeti. Ezeknek a viszonylag olcsó megoldásoknak is létezik házilag elkészített még jobban olcsósított változata, különféle megoldásokkal. A napokban felötlött bennem, hogy kipróbálom új munkatársamat, a nemrégiben vásárolt stúdióvakut és a már meglévő szoftboxomat. Egy egyszerű átalakítással körvakut készítettem belőle egy csakugyan filléres megoldással: egy 50x70-es kartonból kivágtam egy körgyűrűt és egy csip...

Megkerestek egy munkával, Kecskeméten a Skála áruház kirakatait egy iskola diákjai rendezték be. Ezek a kirakatok voltak a vizsgamunkák. A megbeszélt találkozási időpont előtt már két nappal előbb szemrevételeztem a helyszínt, pár tesztfotót is készítve. Már akkor kezdett körvonalazódni bennem, hogy nem lesz egyszerű eset a képeket úgy megfotózni, hogy a kirakatok ne tükröződjenek... Felraktam a polárszűrőt... Mondhatni semmit sem ért, mert a kirakattal szemközti épületek ugyanúgy látszódtak az üvegen. Sebaj, majd másik időpontban, amikor más a nap beesési szöge és máshogy világítja meg a kirakatot / hátteret. De szembesültem a ténnyel, hogy délelőtt sem jobb a helyzet! Ekkor kezdett az egyszerűnek tűnő munka, egy fotós rémálmához hasonlítani, mert a nehézségektől eltekintve kiderült, hogy meglehetősen kevés idő is lesz a kirakatok fotózásához, mivel pénteken felrakják a díszletet, szombaton a honlapon kellenének lenni a fotóknak, hogy szavazni lehessen rájuk, hétfőn már bontják is...

A fejemben motoszkált egy fénykép, ami ellenfényben készül és csak fénysávok világítják meg a modellt. Most hogy elkészült a fényvisszaverős ernyőm, újból elgondolkodtam a megvalósításon. Így tegnap éjszakába nyúlóan nekifogtunk a kísérletezésnek, amelynek az alapjaival tisztában voltam, de hogy mekkora erősségű villanást, milyen rekesszel és a hozzá tartozó záridővel kell dolgoznom, az csak menet közben derült ki. Elmélet és beállítások: Gyakorlatban: Természetesen nem elsőre sikerült eltalálnom a beállításokat, kísérleteztem a vakuk teljesítményével, rekeszeléssel, záridővel. Ami ezek alapján leszűrhető: az záridőt azért állítottam a legrövidebb 1/200s sebességre, hogy a szoba 60W-os izzója ne játsszon szerepet a képben. Ez magával hozta, hogy a vakuknak elég nagyot kell hogy villanjanak, hogy a fénysáv szépen kirajzolódjon, így azokat a maximumon járattam (48-as és 58-as kulcsszámú vakuk). Ezekhez pedig választottam egy szűk rekeszt. Nyers fénykép: Az utómunka első lépése a RAW...

Még régebben vettem egy 110cm-es, 5in1 derítőlapot. Nem is értem eddig miért nem vettem elő, hiszen egy vaku így felszabadul és másra tudom használni. Tegnap este összeállítottam egy újabb világítási konfigurációt: fehér háttér előtt szerettem volna fotózni. Ennek megfelelően a háttérnek használtam egy fehér lepedőt, ezt a Metz vakummal világítottam meg. A főfényt a Canon 540EZ adta, ernyőre villantva, a derítést pedig az említett derítőlap adta. Házi stúdió Photoshop munkák: a bőrhibák retusálása után igazán nem is csináltam sok mindent. Szemöldököt, szempillákat kicsit kiemeltem, a fekete részeket burn tool-lal. Szem íriszre fényt adtam, szájra minimális kontrasztot. A hátteret kivilágosítottam, hogy teljes fehér legyen, de nem tetszett a látvány, ezért inkább kimaszkoltam és kicseréltem egy karcos fémlemez textúrájára. Erre még egy kis "fénypamacsot" raktam, és beállítottam a fényerejét. Ahhoz, hogy jobban kiemelkedjen az arc, vignettálást festettem körbe, nagy életlen...

Tegnap délután / estefelé összeállítottam a vakukat, állványokat egy kis portrézásra. A feleségem -Kriszta- rajzolgat mostanában és egyre jobban sikerülnek az alkotások. Szeretne rólam portrét rajzolni és ennek az a legegyszerűbb módja, ha lefotóz és a kép segítségével készíti el a rajzot. Úgyhogy tulajdonképpen én lettem a modell, DE ahhoz hogy a fényképezőgépet beállítsam, jópár próbaferlvételt készítettem - persze róla. Miután meglett rólam a kép, a végén oda jutottunk ki, hogy tulajdonképpen én fotóztam őt!  A fényképeket a képen látható beállításokkal készítettük. A hajfény sajnos még mindig hiányzik, még nem sikerült gémes állványt készítenem hozzá.   Utómunka: RAW konvertálás -szintek beállítása, a háttér piros színű volt, ezt lehúztam feketére. Az én portrémnál: szemre fény, lensblur a pólómon lévő feliratra, vignettálás a sarkoknál. Kriszta portréinál: bőrhibák retusálása, szemre fény, ajkak enyhe szaturálása, ing kékjének erősítése, lensblur az ingre...

Pár perc előkészület után készült ez a fotó. A hátteret a szobaajtó adta, főfény egy Canon 540EZ vaku diffúzorral, rádiós kioldással a szoba előtt, derítésnek pedig a szoba 60W-os izzóját használtam. A felvételhez Canon EF50 1.8-as optikát használtam. Szeretem ezt az optikát, mert az árához képest nagyon szép képeket rajzol! A beállítások:  F5-ös rekesznyílás, 1/80 zársebesség, ISO200 mellett. Merengő Utómunka nem volt túl sok: a RAW konvertálás - szintbeállítsok után, szelektíven adtam egy kis fényt az arc árnyékos felére, keveset a keresztre. A mellkasról  pedig lehúztam a csúcsfényket. Minimális retusálás, fekete-fehér tónusok beállítása, vágás.

Pár éve ez még hihetetlennek tűnt.Az ember leül a számítógépe elé, felmegy az interneten az E-bay-re, böngészik ezer és ezer árucikk között, pikk-pakk megtalálja a számára legkedvezőbbet, pár kattintás és már ki is fizette dollárban és csak a postásra kell várnia. Kínából a csomag kb. 2 hét alatt meg is jön... Így rendeltem már jópár dolgot - jóval olcsóbban mint az itthoni árakon. A napokban a legutolsó rendelés meg is jött az új rádiós vakukioldó szettem. Az adó a fényképezőgépen vakupapucsára van ültetve, a vevőre pedig rá van csúsztatva a vaku.   Az eddigi fotocellás kioldók helyett azért szerettem volna legalább egy rádiós kioldót is, mert így a fényképezőgépre nem kell vakut raknom, hogy annak a fénye elvillantsa  a többi vakut. Nagyon sok esetben a gépen lévő fővakuval csak éppen egy kicsit villantottam a mennyezetre - hogy ne látszódjon a témán, de a többi vaku villanjon. Igenám, de akkor minek a drága vaku ha csak pöszmörög? Így a Metz 48AF-1 a rádiós kioldássa...

Végre volt annyi kis időm, hogy összeállítsam a leendő főfényemet: állvány, vaku-ernyőtartó fej, ernyő, Canon Speedlite 540Ez, slave vaku elvillantó illesztés. Egész szépen derít az ernyő, bár még csak magát a rendszert próbáltam ki. Az ernyővakut 1/4-ed teljesítménnyel villantottam, a fényképezőgép ISO100, 1/200, F8 beállításokkal, a gépen pedig a fővaku éppcsak 1/128-ad teljesítménnyel súrolta a mennyezetet - mivel ez a villanás oldja ki az ernyővakut. A képen a RAW konvertálásnál kicsit sötétítettem, hogy lássam az árnyékokat. Konklúzió: Féláteresztő használat esetén az ernyő túloldalán a kis hangfalam mögött az árnyék egész kellemesen lágy lett, a reflekció felé még nem tudom a hatást, de gyanítom nem lesz vele probléma! A vakut majd még valahogy lentebb kell billentenem, vagy egy kis fényterelést alkalmazni, hogy az ernyő közepét érje a fény a legjobban.  Érdekes fent a mennyezeten és lent a falon az ernyő árnyéka... Lehet, hogy a vakun zoomolnom kell majd? Most 35...