Digitális Analógdia
Kicsit elcsábultam a régi analóg filmes világ felé. De mint általában, nekem valahogy sosem elég csak az, ahogy mások csinálják. Venni egy tekercs negatívot, belefűzni a gépbe, ellőni 36 képkockát, majd a visszacsévélés után irány a labor. Ez így nekem kevés! Ilyenkor jön a "Mi lenne, ha..." gondolat, mely rendszerint egy akkora kutyulmányt szül, hogy a végeredmény szinte megjósolhatatlan. Mindenesetre jó játék! Nézzük csak mit sikerült most kifőznöm, ebbe a mindent bele levesből. Az egész történet elég messzire nyúlik vissza, valószínűleg az 1930-40-es évekig, amikor is gyermekeim dédszülei megvettek egy fényképezőgépet. Precisa névre hallgató papírharmonikás fényképezőgép 120-as rollfilmre dolgozik és mint most kiderült 6x6-os képet, tehát középformátumú képet rajzol. Gondoltam kipróbálom ezt a masinát, de próbálkozásnak kicsit költséges lett volna eltapsolni egy rollfilm-, előhívás-, papírképek árát. Így egy merész gondolattal: "nem lehet ebbe valahogy a tömegáru 3...