Nagy Krisztián - A naplóm

Előzmény  Folytatás... A fácánok eltávolodtak és védettebb, gödrösebb részre húzódtak az optikám elől. Nem akartam őket tovább zavarni fotós nyughatatlanságommal, így továbbindultam a földúton egyre beljebb az alföld fákkal tarkított síkságán. A fácánok után gondoltam meglátogatom az ürgés területet, hátha a lenyugodni készülő nap utolsó fényeiben sütkéreznek, mielőtt földalatti üregükbe húzódnak vissza. Sajnos nem volt szerencsém, kerültem a területen egyet, de semmi mozgást nem láttam. A nap kezdett erősen a horizont felé közeledni, így elkezdtem olyan téma után kutatni, ami naplementés sziluettes témának jó lenne. Ahogy szépen lassan alapjáraton haladok az úton meg is láttam azt, ami elképzeléseimnek megfelelt. Egy lapájban összegyűlt a víz, így bevillant egyből a leendő kép körvonalai. A vízfelület pont akkora volt, hogy a kicsit messzebb álló magányos fa tükörképe jó legyen és a narancssárga napkorong is kb. a képen harmadolópontra kerülhet. Gyorsan leálltam az autóval és optik

Mostanában nemigazán készítettem tájképeket, de most valahogy munka után kedvem támadt egy kis fotózásra, így kimentem a határba. Igazándiból céltalanul vittem a felszerelést, majdcsak adódik valami. Erről eszembe jut egy fotós szállóige: "Mi a különbség a fotós és a vadász között? ... A fotós sosem megy haza üres kézzel!" A tanyák mellett elhaladva kikötött ló legelésztek így megálltam, hogy a fotós táskámat elővegyem a csomagtartóból és a gépemet is felkészítsem: babzsák elő, gépre a 70-200-ast feltekertem. Pár kép a paciról és irány tovább. A széles földútról lekanyarodva elindultam a kocsival az alig kitaposott füves úton, alapjáraton döcögve - figyelve a határt, a tájat, égboltot, a nap állását, a füvet és valami hatodik érzékkel az út kanyargását és a rajta található nagy gödröket és sárfoltokat kerülgetve. Pár száz méter megtétele után meg is láttam első fotótémámat, az úttól kb. 10 méterre.  Egy fácán hasalt a fűben és csak a feje látszott ki. Leállítottam az autót

Szerdánként van a Kecskeméti Fotókör napja, amikor összejövünk egy kis beszélgetésre. Ez a klubdélután most elmaradt, illetve kihelyezett lett: Nagykőrösön a Szarvas Vadászkastély környékén fotóztunk. Sajnos az időjárás nem volt túl jó, erősen borult volt az ég (gondolom ezért is voltunk csak négyen). Ennek ellenére sétáltunk egy nagyot, megmutattam a többieknek a táj egyes jellegzetességeit és természetesen fotóztunk is. A kis túránk kb. két és fél órás volt, közben találtunk koponyát, levelibékát, virágokat, kiszáradt fát, tanyát, felduzzasztott patakot és számtalan szépnek mondható kompozíciót. A fotózás közben persze beszélgettünk is, cserélgettük egymás közt a felszereléseket: optikákat, féláteresztő szűrőt. Felmerült a kérdés, hogy ki mennyi exponálásból csinál egy jó képet? Elgondolkodtató a dolog, hogy amióta a digitális technika teret hódított a filmes gépekkel szemben, mennyi rengeteg kép készül - a Windows szemeteskukájának. Én úgy becsültem, hogy 100 képből egy amire azt m

Március 15-én , kiszabadultam a természetbe. Nagykőröstől nem messze Cegléd felé található a Szarvas Kastély a Gógány dűlőben. Az ide vezető földút igazi alföldi tájon vezet át, nagy síkság, pár fa, tanyák. A földúttól jobbra 3-400 méterre van Gógány-ér, amit zsilippel lerekesztettek, így a mostani sok csapadék szépen felduzzadt benne. Ez a jelenség ritkán van ezen a vidéken, kb. 3-5 évente. Aznap amikor kimentem erős szél fújt, egész nap szép felhők voltak az égen, de mire késő délután kiértem már csak pár felhőcske maradt és a hideg szél. De sebaj, mivel a naplementét vártam, ami kb. 2 óra múlva volt várható. Gyors terepszemle és pár tesztkép után meg is találtam a helyet, ami kompozícióilag tetszett. Nagyobb térképre váltás +47° 4' 38.43", +19° 45' 15.06" Hogy honnan tudom pontosan, hogy itt készült a kép? Egyszerű! Csináltam pár képet a kiszemelt helyszínről a PDA-val (Mio A701), amire sikerült szereznem egy nagyon jó kis szoftvert. Locate your photo segíts