Werk: Kártyajáték

A hétvégén esős, borús volt az időjárás, nyárhoz képest igencsak hűvös - de tökéletes a padlás fotóműhelyem klímájához! Így fel tudtunk menni anélkül játszani, hogy izzadságba fürödtünk volna. Így Józsi barátommal kihasználtuk a lehetőséget - volt egy elképzelése fotómontázs készítéséhez és megfotóztuk hozzá a képeket.

Ma nézegettem a fényképeket a memória kártyámon és megtaláltam a "Kártyajáték" montázshoz fel nem használt fotókat is. Gondoltam megosztom a tapasztalatokat:

A fotózásnál három fényforrást használtunk, egy 50x70cm-es szoftboxot és egy ezüst ernyőt és az asztal felett egy kis vakut derítésnek.

Miután a leendő montázs állandó kellékei a helyükre kerültek, jöhetett a fotózás. Józsi beült az asztalhoz a kitalált pozíciókba - átöltözve minden alkalommal - megpróbálva más-más személyiségeket felvenni.

Fontos volt, hogy a fényképezőgép ne mozduljon és nehogy megváltozzon az optika állása, így a látószög és a manuális fókuszt beállítása után már nem nyúltam a géphez sem - infrás távkioldóval exponáltam.

A körbeülés fotózása után jött a kép nyugalmát megbontó személy beállítása, ami kis nehézséget okozott. Ugyanis a koncepcióban az volt, hogy egy tálcáról az asztalra "löttyinti" a kártyalapokat.

Hamar rájöttünk, hogy asztal és díszlet nélkül kell lefotóznunk ezt a mozdulatot és majd az utómunka segítségével a helyére rakni a képen. Szintén gyorsan eldőlt az is, hogy a kártyalapokat is külön kell lefotóznunk és nem a tálcáról dobva, hogy az majd a legjobb helyre lehessen igazítani az asztal felett.

Elég sok felvétel készült a lapok dobásáról - ismét érvényesült a szabály: a kevesebb több! Ha sok lapot dobtunk fel, akkor azok egy csomóban maradtak - vagy épp túlságosan kaotikus állapotot vettek fel. Úgyhogy csak kb. 10-12  kártyalap alkotta a kupacot.

A fotók elkészülése után a Photoshop utómunka során összeállt a kész kép, amit Józsi készített véglegesre: