Nagy Krisztián - A naplóm

Végre elkészültem a nagy fa kamerámmal! Tegnap betekertem az utolsó csavarokat, átnéztem - szigeteltem a fényréseket és jöhetett az első teszt! Mivel a fények így télen a délutáni - esti órákban nem ideálisak a kb. ISO6 érzékenységű papírnak, ezért vakufényt használtam. Eddigi tapasztalataimban bízva úgy gondoltam a vakuknak legalább kétszer kell villanniuk, hogy megfelelő legyen az exponálás. A fényképezőgép kihuzata is nagyobb volt mint a 210mm, így ott is fényvesztés van. Elég sok volt így a véletlen faktor, ezért régi - kissé megszürkült fotópapírt használtam. Ha esetleges rosszul exponálok, akkor a kukába iktatása miatt nincs nagy veszteség... De szerencsére nem így történt! Megfogadtam még a kamera készítése során, hogy a legelső képet feleségemről fogom készíteni. Bárhogy is sikerül az első felvétel Ő legyen az első, akit lefotózok a saját tervezésű és készítésű "igazi" nagyformátumú fényképezőgépemmel. No1. Light 1. & Light 2. 2-2 vi

Hamarosan elkészül a saját tervezésű és kivitelezésű fényképezőgépem! Már csak az apróságok és finomítások hiányoznak!

Ismét eltelt egy év és mint oly sokan, engem is elkap az a furcsa gondolat, mit is csináltam egész évben? Mivel a naplóm a fényképezésről szól - így kézenfekvő, hogy ezen évbe elért eredményeit szeretném összesíteni. Januárban rögtön egy kis fotókiállítással indítottam az évet, a kecskeméti művelődési házban a hónap alkotója tárlaton szerepeltek fényképeim. A hónap közepétől elkezdtem építeni első kamerámat, megtanultam harmonika kihuzatot készíteni és egy csomó tapasztalattal lettem gazdagabb ezen a területen. Február végére el is készült a kamera, amely úgy működött ahogy kell... Márciusban kipróbáltam az egy lencsés fotózást, egy nagyító lencsét gumiharang segítségével erősítettem a tükörreflexes fényképezőgépemre. Áprilisban kávéval laboráltam papírt, Kalocsán TV interjút adtam a Kecskeméti fotókör vezetőjeként. Készítettem szoftboxból körvakut, a lyukkamera világnapjára pedig gyufásdobozból csináltam fényképezőgépet. Májusban Budapesten a Museion No1-ben a &quo

Az előző fekete-fehér, komolyabb családi fényképünket ellensúlyozva, csináltam egy mókásabbat! Utómunka: mind a négy képre ugyanaz volt alkalmazva - új layerként hozzá lett az alapképhez adva egy fekete-fehérítő réteg, majd ez ki lett maszkolva a sapkáknál. A képek négyzetesre ki lettek vágva, majd egy új lapon egymás mellé helyezve! Boldog Karácsonyt!

Megér egy lapot a naplómban az az összefoglalás, amit tudni kell a Caffenol analóg filmhívásról! Ezen a >> LINKEN << nagyon jó leírás található!

A terveim alapján nagyjából elkészültem a fa munkákkal, mostantól a finomabb megmunkálás következik!  2012.10.17. Filmtartó ragasztás 2012.11.01. Váz első "alkatrészei"  2012.11.03. Előlap, hátlap és kazetta 2012.11.04. Kezd hasonlítani a tervekhez! 2012.11.06. Kihúzat alapjai 2012.11.11. Elkészült a kihúzat, ami maximum 55cm hosszt enged 2012.11.29. Festés előtt 2012.12.30. Festés után 2013.01.01. Összerakás 2013.01.06. A váz elkészült 2013.01.12. Optika felfogatás 2013.02.16. Háromlábú állvány

Még tavaly kaptam a dédipapától egy régi 1947-ben gyártott Praktiflex cserélhető optikás, tüköraknás fényképezőgépet. A fényképezőgép érdekessége, hogy Moszkvában vásárolta egy bizományi áruházból, ahova nagy valószínűséggel a háború után kerülhetett. Az oroszok vittek magukkal mindent a "felszabadított" területekről. Így ennek a kelet-Németországban készült fényképezőgépnek kalandos útja lehetett. Gondoltam kipróbálom a gépet és fotóztam vele fél tekercs filmet. Azért csak fél tekercset, mert nem voltam benne biztos, hogy tökéletesen működik a gép, így a 16. exponálás után sötétben ki lett belőle véve a film - elvágva és ment is az exponált film a hívótankba. Mivel színes FujiColor Superia X-tra ISO400-as film volt benne, ezért otthoni körülmények között csak egyféle megoldást tudok, hogy látható kép legyen a filmen: Caffenol filmhívást alkalmaztam (fekete-fehér lesz a színes). Amikor elkészültem a hívással, fixálással és kivettem a filmet a hívótankból, beigazo