Nagy Krisztián - A naplóm

Már régebb óta szerettem volna egy ezüst fényvisszaverő ernyőt készíteni. Jópár hónapja vagy talán már egy éve is volt, amikor megvettem hozzá egy szürke színű ernyőt. Azért váratott ennyi ideig az elkészítése, mert nem tudtam igazán kitalálni, hogy hogyan is változtassam át a szürke neylont ezüst fényvisszaverős felületre. Gondoltam, hogy valami ezüst festékkel kifújom a parabolát, vagy kicserélem az egész huzatot valamilyen ezüst szövetre - amit persze sehol nem tudtam beszerezni... Egész az elmúlt hétvégéig váratott magára a dolog, ahol is egy barkácsáruházban megláttam hozzá a megoldást, ami egyszerűségében és nem utolsó sorbán árfekvésben is tökéletes megoldással kecsegtetett. Ez a megoldás a tetőcserép alá berakható, hőtükrös párazáró fólia! Erős, könnyen formálható és "olcsó". Így elkezdtem a kivitelezést: Elsőként a merevítő pálcák felénél található levarrásokat vágtam el sniccerrel. Érdemes nagyon odafigyelni, mert a vágás során könnyen megsérülhet a vászon! Másod

Az átlós cikk-cakkos vonalvezetés, a gömbök és a függőleges vonalak kompozíciója tetszett meg... ...a házak tetején, mint valami megszálló robothadsereg.

Találtam egy oldalt, ahol online lehet a fotózás beállításhoz - magyarázatához átnézeti grafikát készíteni. A kész beállítást pedig egyszerűen menthetjük is számítógépünkre! Az oldal elérése: Online Lighting Diagram Creator

A virágfotózás általában nálam a makrózást jelenti, mint amit pár bejegyzéssel előbb lehet látni. Viszont a most "kitalált" projekt egész-alakos beállítás nélkül nemigazán tetszene. Az orchidea kecsességét, gyönyörű virágaival megfotózni egy képre viszont már egy kis kihívás. Előkészületek (sajnos a werk-képet elfelejtettem): Pár méter fehér papírt felerősítettem a falra és a virág cserép alá terítettem ki. Igazából két fényforrás alkalmaztam (a helyi fényektől eltekintve). A főfényt egy fehér ernyőről visszavert vaku villanása adta. Szerettem volna kicsit sávos háttérvilágítást alkalmazni, így egy másik vaku elé rácsot raktam és ezt irányítottam a fehér háttérre. A fényt módosító rács nem volt egyszerű eset: jópár eszköz és tesztkép elkészülése után a nyerő megoldás a sajtreszelő lett! Igen-igen: "Szegény ember vízzel főz!" Próbáltam mindenféle dolgot a vaku elé rakni, ami hirtelen a kezem ügyébe került: tésztaszűrő, gyerekjáték, stb. de a végén két gumigyűrűvel

Végre megjött az USA-ból rendelt optikám! Phoenix 500mm F8 "kályhacső" + kétszerező, amellyel reményeim szerint vadvilágot szeretnék majd fényképezni. Szerencsére a leírtaknak megfelelően karc és pormentes, könnyen jár, vadonatúj állapotban, dobozában, bőrtokkal, állványgyűrűvel, jó nagy dobozba csomagolva - pufis nejlonnal agyonpakolva jött. A megvétele nem volt egyszerű, 10 licitálás után nem ígért érte senki többet, így én nyertem az aukciót. Ezután jött az adaptergyűrű kérdése: mivel ez egy régi T2 menetes manuális optika, ezért Canon bajonettre át kell alakítani, hogy használni lehessen. Nézegettem is a neten, hogy 3 féle adaptergyűrűt lehet venni ami "T2 to EOS". Az első a legalapabb sima menete fémgyűrű EOS bajonettel. A második adapterféle, amikor elektronika is van az adaptergyűrűn, így működik a fókuszvisszajelzés (nem teker az optika - mert manuális, viszont ha a fókusz a helyére kerül a keresőben felvillan a piros fókuszpont). A harmadik féle megoldás

A padlásunkat úgy képeztük ki, hogyha valamikor szükségünk lenne rá, akkor egy kis szobát lehessen oda építeni, így egy tetőablak is beépítésre került. Felvittünk egy használaton kívüli ágyat és a tetőablak alá lett berakva. Egyből beugrott a téma, a fentről egy ablakból jövő fényben úszó ágy láttán. Valamikor majd berendezem a helyszínt, az ágyat letakarva, párnákkal, a hátteret kitakarva fekete vászonnal, plusz fényekkel derítve az ablak szúrófényét. Addig is csináltam pár tesztképet, hogy lássam hogyan mutat majd a fényképen az elképzelés! Egy képet fel is dolgoztam, íme: Remény A fotó fix 50mm-es optikával készült, ISO200, F8, 1/160 beállításokkal. Épphogy belefért minden a képkivágásba, beültem a padlástérben a tetőhajlatba egészen a sarkába. Nem akartam nagyobb látószögű optikát használni, egyrészt a torzulások miatt, másrészt a képminőséget nem akartam csorbítani. Az utómunka főleg a fénypamacsok kitakarásával és manipulálásával történt. Egy kis fényt elvettem, egy kis fényt

Kecskemét főterén beszéltük meg a találkozó Viviennel aki hozta a hugát Orsit és barátnőjét  Vikit. Helyszínnek a kicsit csendesebb Barátok temploma melletti kis romos részt választottam. Egész nap jó idő volt, de mire jött a 16.20 óra megbeszélt időpont, addigra teljesen beborult az ég és lógott az eső lába. Ez az időjárás jó is meg nem is a kültéri fotózáshoz: nincs erős tűző napfény, szép szórt fények vannak, viszont az árnyékok is eltűnnek és laposak lesznek a képek. A másik fő problémám a képek monitoron való visszanézésekor látszódott igazán. Nagyon sok kép bemozdult! Mivel portréfotózást szerettük volna gyakorolni (Vivi fotósnak tanul) ehhez a fix 50mm-es és a 70-200-as optika a legideálisabb választás. De sajnos a kevés fény miatt ekkora gyújtótávolságú optika már könnyedén bemozdul, ha nincs a záridő legalább 1/200 környékén. Sajnos ISO400-on sem tudtam ilyen rövid sebességgel fotóznom, fentebb meg nem szerettem volna menni az érzékenységben, mert a zajosodás a fotózásban ne

Makrózgattam egy kicsit. Eddig még nem próbáltam ezt a technikát, így gondoltam kipróbálom a Canon 70-200F4 L optika elé berakni a 0,45x nagylátószögű előtétlencsém - dioptriás makró lencserészét. A képen egy orchidea virágkelyhe látható: Canon EOS450D, Canon 70-200F4/L + 5(?) dioptriás előtétlencse, ISO100, F16, 1/100 Ahhoz, hogy az előtétlencsét az optikára illesszem step-down adaptergyűrűt használtam, mivel a makrolencse 58mm-es, az optika pedig 67mm szűrőmenettel van ellátva. Az érdekesség még a fénykép készítésekor, hogy a 70-200-as közelpontja alap esetben 1,2 métertől ad éles képet. Az előtétlencsével pedig ez kb. 5 cm lett. A fókusz manuális állásban volt, de nem a fókuszgyűrűt használtam fotózáskor, hanem én billegtem előre-hátra pár centimétert - millimétert, majd az éles részt megtalálva exponáltam. A zoom 70mm-es állásban volt, 200mm-en már nagyon látszódtak az előtétlencse hibái, illetve túl nagy volt a nagyítás mértéke. Az utómunka minimális: a RAW beállítások után e