Szert tettem jópár régi üvegnegatívra az 1930-as évekből. A múltkoriban épített világító asztalom nagy segítséget nyújtott a digitalizálásban. Egyesével rakosgattam az üveglapokat a világító mattüvegre és a tükörreflexes fényképezőgépemmel egyesével befényképeztem őket. A fényképezőgép közvetlenül össze volt dugva a számítógéppel, így az exponálás egérrel történt, illetve élő képen láttam, hogy a képkivágásban jó helyre kerüljön a negatív. Másik előnye ennek a munkafolyamatnak, hogy a fényképezőgép közvetlenül a számítógépre menti a képeket. Ezután utómunkával fordítottam át a képeket pozitív képekké. Sajnos a negatívok némelyike nagyon rossz állapotban van. Szinte mindegyiküknek a szélén van már ezüstkiválás, amely az ezüst degredációja okoz - ez nem visszafordítható folyamat. Illetve a szakszerűtlen tároláskor valószínűleg beázhatott sok fénykép és a zselatin kötőanyag tönkrement, a gombásodás is megjelent.
