Nagy Krisztián - A naplóm

Még tavaly kaptam a dédipapától egy régi 1947-ben gyártott Praktiflex cserélhető optikás, tüköraknás fényképezőgépet. A fényképezőgép érdekessége, hogy Moszkvában vásárolta egy bizományi áruházból, ahova nagy valószínűséggel a háború után kerülhetett. Az oroszok vittek magukkal mindent a "felszabadított" területekről. Így ennek a kelet-Németországban készült fényképezőgépnek kalandos útja lehetett. Gondoltam kipróbálom a gépet és fotóztam vele fél tekercs filmet. Azért csak fél tekercset, mert nem voltam benne biztos, hogy tökéletesen működik a gép, így a 16. exponálás után sötétben ki lett belőle véve a film - elvágva és ment is az exponált film a hívótankba. Mivel színes FujiColor Superia X-tra ISO400-as film volt benne, ezért otthoni körülmények között csak egyféle megoldást tudok, hogy látható kép legyen a filmen: Caffenol filmhívást alkalmaztam (fekete-fehér lesz a színes). Amikor elkészültem a hívással, fixálással és kivettem a filmet a hívótankból, beigazo

Haladok a tervezéssel, elkészítettem az új fényképezőgép mérethelyes modelljét. Már csak a robbantott rajzokat kell belőle elkészítenem a méretekkel és jöhet a kivitelezés... A piros keret kivehető és elforgatható lesz 90 fokkal, így fekvő és álló felvételek is készülhetnek majd! Használaton kívül a hátfal egészen behúzható az előlaphoz és a vezető sín felcsukható lesz a hátfal mögé.

Ritkán előfordul, hogy a munkám találkozik a művészetekkel. Jelen esetben Kecskemét város, Rákóczi út felújítási munkái keresztezték a fényképezési tudományomat. Ez az összefonódás abból adódik, hogy cégünk tervezte az erősáramú munkákat és ebből adódóan én rajzoltam AutoCAD segítségével a terveket. Tegnap este a szokásos szerdai Fotókörből hazafelé tartva este 20:00 óra körül meg is álltam fotózni az elkészült - megszépült Rákóczi utat, amelyet a többféle világítás tesz éjszakába nyúlóan szép látvánnyá és remek fotótémává. Érdekes látni, hogy ami a tervasztalon a papíron 2 dimenzióban csak pontok és vonalak, az a valóságban hogyan alakul 3 dimenziós, kézzel fogható látvánnyá...

Szentesen kerül megrendezésre az Alföldi Fotószalon, amelyre az idei évben 106 szerző 504 db fényképe "versengett". Ezen alkotásokból 33 szerző 60 db fotója került kiállításra. Ebből a 60 képből 2 db is a falra került a beküldött portfóliómból, a "Felfűzve" és a "Másik Én" című fényképeim.

Hozzákezdtem az új gép tervezéséhez, amelyet keményfából szeretnék elkészíteni. Szerencsémre a hétvégén sikerült szert tennem egy asztali körfűrész gépre, így a legnagyobb akadály elhárult a felől, hogy hozzákezdjek a kivitelezéshez és saját magam készítsek el mindent. Úgy gondoltam hátulról kezdem a tervezést, ha megvan a filmtartó akkor ahhoz tervezem a váz méretét, ezután a kihuzatot és a tartószerkezetet. Az első fázis tehát a filmtartó kialakítása. Ami megbonyolítja a tervezést az az, hogy 1., a tartószerkezetbe egyaránt be lehessen tölteni különböző vastagságú nyersanyagot - papírt, filmet vagy 3 mm vastag üveglapot is 2., tökéletes fényzárás használaton kívül, illetve a vázra illesztve a fiók elhúzásakor se jusson be fény a hátlap felől 3., ne legyen túl robosztus, nehézkes szerkezet 4., vak sötétben is könnyen kezelhető legyen (film betöltés) 5., bármekkora méretű nyersanyag belehelyezhető legyen (maszk) 6., lehetőleg meglévő faanyagot használjak A l