Nagyformátumú fényképezés - Fotótábor 2012.
Egész nap szaladgáltam a felállított tábori labor és a fényképezőgépem között. Az egy napig tartó ottlétem alatt összesen 18 db papírnegatívot, 1 hagyományos negatívot és ennek felhasználásával 1 cianotípiát készítettem. Ez digitális szemmel nézve elenyésző mennyiség, de belegondolva a folyamatba: papír vágás, kazettába helyezés, rohanás a tábor túlsó felén felállított fényképezőgéphez, modell leültetés, képkivágás beállítása, fókuszálás, fókusz állító hátfal ki - kazetta be, exponálás, majd vissza a laborba ahol a papírt előhívtam... Egy szó mint száz - nem csak az exponáló gombot kell nyomni!
A fényképezőgépem elkészültekor készített teszképeim egész tűrhetőek voltak, így bizakodtam, hogy a nap végére kitapasztalom a kamerámat. Főleg az exponálási idő kikalkulálására fektettem a hangsúlyt, mivel a múltkori tesztjeimnél nagyon sötétek lettek a negatívok - tehát túlexponáltam - beégtek a képek.
A másik fő tesztfázis a fókuszállítás volt. Ez az elején eléggé nehézkesen ment, de a végére ráéreztem.
Kiválasztottam néhány fényképet: negatív nyers szkennelt kép és az invertált, horizontálisan megtükrözött (a fényképezőgépekben ugyebár fejjel lefelé és megtükrözve készül a kép) feldolgozott párja.
Az elsők között készült két kép 18x13 cm-es papírra készült. Sajnos a fény beszűrődött valószínűleg a film/papír tartó kazetta ajtajánál. Ezzel egy javításra szoruló hiba került napvilágra, a kazettám további fejlesztést igényel. Miután láttam, hogy a kazetta ajtaja szivárog, úgy döntöttem kisebb papírt használok, hogy ne kelljen annyira kihúzni a kazetta ajtaját, hogy a megfeszülése miatt ne kapjon fényt a nyersanyag. Innentől félbevágtam a papírokat és 9x13cm-es, középre igazított papírt használtam.
A fókusz állítása nem egyszerű feladat a kis mélységélesség miatt, ráadásul a modell is elmozdulhat pár centiméter előre vagy hátra...
Jól látszik, hogy a fül, haj, kalap éles de a közelebbi dolgok életlenek...
További nehézséget jelentett a képkivágás, néha valamiért elcsúszott a középpont - először arra gondoltam, hogy a papír csúszott el a hátfalban, na de háromszor is egymás után...!?
Tökéletes fókusz, szépen kiexponált kép, a végére kitapasztaltam a fényképezőgépet.
Konklúzió:
Ami az épített fényképezőgépemnél még javításra szorul az a film/papírt tartó kazetta tökéletesítése. Strapabíró anyagból kell készítenem és valószínűleg kb. 5cm-rel hosszabbat, hogy a kihúzott fiók ne feszüljön és ne engedjen be fényt.
A másik dolog ami még elgondolkodtató, hogy a fókusz állítást nagyobb léptékűre állítani, mert ahogy tekerem a menetet a fókusz szépen állítódik, de olyan finom mértékben, hogy az apró változások nehezen észrevehetőek. Ha nagyobb léptékben tudnám mozgatni a hátfalat előre-hátra, akkor könnyebb lenne meglátni, hogy hol a legélesebb a kép.
Sikeresnek gondolom az erőfeszítéseimet, egész jó képek is lettek.
A bejegyzés elején említettem a cianotípiát. Ez egy sokszorosító eljárás, a negatív fóliát (amit egyet fotóztam) egy fényérzékenyített papírra helyezünk, amelyet a tűző nap UV sugárzása pár perc alatt exponál. Ezután a papírból a képalkotásban nem szereplő felesleges vegyszert vízzel kimosva megkapjuk a kép pozitívját:
A végére pedig pár werk kép (fotó Gyarmati József):
Köszönet a táborban lévő résztvevőknek a segítséget!
ügyes lett a gép nagyon. Egy kérdés: a cianó vegyszert honnan szerzitek, van valami olcsó netes lelőhely neki, mert kit-ben láttam, de úgy elég drága? Másik kérdés, próbálkoztam valami házilag kevert cuccal, egyrészt nem tudtam egyenletesen felkenni a papírra, de a víz azonnal le is mosta a kialakult képet. Elromolhat a vegyszer? Úgy értem a két komponens külön van bekeverve, de elég régi. És mivel szoktátok egyenletesen felkenni?
VálaszTörlésNem értek igazán a cianotípiához, de az biztos hogy magunk keverjük ki a vegyszert. A piros lámpánál laborban felkenés sima 1"-os szobafestő ecsettel történik, épphogycsak egy keveset szétoszlatva a papíron, majd hajszárítóval megszárítva a papírt. Utána jöhet a napoztatás. Sajnos több részletet nem tudok mondani, mert elsősorban a fekete-fehér laborálás érdekel és azzal foglalkozom inkább. A fenti kép amúgy harmadszorra sikerült...
Törlés