Egy gondolat - Egy kép
Az áprilisi fotótéma alapján -Kecskeméti Fotókör- két képet készítettem.
Nagyon szeretem Lao Ce: Tao Te King bölcsességeit (Weöres Sándor fordításában) és ezek közül választottam.
Az első kép és idézet a következő:
Ránézek, de nem látom,ezért neve: nem látható.
Hallgatom, de nem hallom,
ezért neve: nem hallható.
Megragadnám, de meg nem foghatom,
ezért neve: a legparányibb.
E három titok
egységbe olvad.
Felszíne sem világos,
alapja sem homályos,
végtelen, névtelen,
visszavezet a nemlétbe szüntelen.
Neve: formátlan forma,
tárgy-nélküli kép,
neve: a sötét.
Szembetérek s nem látom arcát,
követem és nem látom hátát.
Az őskor útját birtokolva
s a jelenkort általa megragadva
rálátni mindennek eredetére:
ez az út vezető-fűzére.
Lao Ce: Tao Te King (14)
Számomra ez a vers tökéletesen ráillik egy szál füstölőre. Maga a buddhizmus - taoizmus a füstölővel teljes összhangban van, akár meditációs kellékként is. Maga a vers is szinte sorról-sorra erősítette bennem az elképzelést, hogy így illusztráljam a verset.
A füst fotózása alapjában véve nem túl nehéz feladat, egy erős fényforrás kell hozzá, illetve légmozgás mentes környezetre és némi szerencsére.
Fekete háttér előtt balról erős szúrófénnyel világítottam meg az égő füstölőt, ami egy gyurmába volt beleszúrva. A vaku fényét egy egyszerű polifóm darabbal szűkítettem: egyrészt hogy az asztalról ne verődjön vissza fény, másrészt hogy a felszálló füst a kép tetején már ne látszódjon, hanem szépen tűnjön el a sötétben.
Itt jegyezném meg, hogy ezeknél a képeknél sokaltam be, hogy nincs egy normális tárgyasztalom. Ezután készítettem el a fotóasztalomat.
A második kép és idézet a havi témához:
Itt főleg az "Agyagból formálják az edényt, de benne üresség rejlik: az edény ezért használható" és a zárósor fogott meg: "Így hasznos a létező és hasznot-adó a nemlétező."
A képet úgy komponáltam, hogy az idézet helyet kapjon majd rajta. A megvilágítás már kicsit körülményesebb volt. A főfényt az általam gyorsan készített Strip ligth adta, ami tulajdonképpen egy olyan fényforrás, ami nem körkörös fénnyel szórja a fényt, hanem csak egy sávban. Ez a fénycsík fut végig a korsó nyakán és "pocakján". Kevésbé látszik a korsón a jobb oldalról mellé állított üres keskeny fehér doboz, amely egy minimális derítést adott - illetve második fénysávot vitt a tárgyra -jobbról.
A korsó fülének oldalán megcsillanó fényt pedig egy szinte teljesen ellenfényre fordított vaku szűkített fénye adja. A szűkítés azért kellett, hogy az asztalra ne menjen a fénye, mert a fekete alátét szürkévé vált volna.
A hátteret utólag cseréltem ki Photoshopban.
Nagyon szeretem Lao Ce: Tao Te King bölcsességeit (Weöres Sándor fordításában) és ezek közül választottam.
Az első kép és idézet a következő:
Ránézek, de nem látom,ezért neve: nem látható.
Hallgatom, de nem hallom,
ezért neve: nem hallható.
Megragadnám, de meg nem foghatom,
ezért neve: a legparányibb.
E három titok
egységbe olvad.
Felszíne sem világos,
alapja sem homályos,
végtelen, névtelen,
visszavezet a nemlétbe szüntelen.
Neve: formátlan forma,
tárgy-nélküli kép,
neve: a sötét.
Szembetérek s nem látom arcát,
követem és nem látom hátát.
Az őskor útját birtokolva
s a jelenkort általa megragadva
rálátni mindennek eredetére:
ez az út vezető-fűzére.
Lao Ce: Tao Te King (14)
Számomra ez a vers tökéletesen ráillik egy szál füstölőre. Maga a buddhizmus - taoizmus a füstölővel teljes összhangban van, akár meditációs kellékként is. Maga a vers is szinte sorról-sorra erősítette bennem az elképzelést, hogy így illusztráljam a verset.
A füst fotózása alapjában véve nem túl nehéz feladat, egy erős fényforrás kell hozzá, illetve légmozgás mentes környezetre és némi szerencsére.
Fekete háttér előtt balról erős szúrófénnyel világítottam meg az égő füstölőt, ami egy gyurmába volt beleszúrva. A vaku fényét egy egyszerű polifóm darabbal szűkítettem: egyrészt hogy az asztalról ne verődjön vissza fény, másrészt hogy a felszálló füst a kép tetején már ne látszódjon, hanem szépen tűnjön el a sötétben.
Itt jegyezném meg, hogy ezeknél a képeknél sokaltam be, hogy nincs egy normális tárgyasztalom. Ezután készítettem el a fotóasztalomat.
A második kép és idézet a havi témához:
Itt főleg az "Agyagból formálják az edényt, de benne üresség rejlik: az edény ezért használható" és a zárósor fogott meg: "Így hasznos a létező és hasznot-adó a nemlétező."
A képet úgy komponáltam, hogy az idézet helyet kapjon majd rajta. A megvilágítás már kicsit körülményesebb volt. A főfényt az általam gyorsan készített Strip ligth adta, ami tulajdonképpen egy olyan fényforrás, ami nem körkörös fénnyel szórja a fényt, hanem csak egy sávban. Ez a fénycsík fut végig a korsó nyakán és "pocakján". Kevésbé látszik a korsón a jobb oldalról mellé állított üres keskeny fehér doboz, amely egy minimális derítést adott - illetve második fénysávot vitt a tárgyra -jobbról.
A korsó fülének oldalán megcsillanó fényt pedig egy szinte teljesen ellenfényre fordított vaku szűkített fénye adja. A szűkítés azért kellett, hogy az asztalra ne menjen a fénye, mert a fekete alátét szürkévé vált volna.
A hátteret utólag cseréltem ki Photoshopban.
Nagyon jó leírás a tárgyfotózás technikájáról!
VálaszTörlés