2011. január 10., hétfő

Reggeli mennyezet

Néha a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokból adódnak a legjobb fényképek. A dolgunk csak annyi, hogy észrevesszük azokat és nem hagyjuk elveszni. Így nem szabad restnek lenni - elő kell venni a fényképezőgépet, készíteni egy fotót és egy kis utómunkával kihozni belőle azt, amit megláttunk a témában.
Én is ezt tettem ma reggel - felnéztem a plafonra és ott volt a "téma": az éjjeli lámpa  megvilágítja alulról a vázába rakott görbe faágakat...

Az utómunka során arra koncentráltam, hogy a fény játéka minél jobban látszódjon a mennyezeten. A girbegurba kaccsok pedig teszik a dolgukat, egy kis mozgalmat, "huncutságot" visznek a képbe. A bal alsó sarokban meghagytam pár faágnak a végét, kétféle jelentőséggel: 1., így jobban sejteni lehet hogy a kaccsok árnyékok, 2., rámutat a témára - kicsit vezeti a szemet.
Ugyanezt a szemvezetést alkalmaztam a mennyezet és a falak találkozásának vonalával és nem utolsó sorban valamelyest keretezik is a képet. Sokat gondolkodtam az utolsó rétegen, hogy kell-e az oda, vagy a karcok, szöszök illenek-e a képhez, de végül benne hagytam ezt a kis textúrázást.

1 megjegyzés:

  1. Látom, te is megújúltál... 7 évenként muszáj :-)
    Meg egyébként is, a változatosság gyönyörködtet.
    Sok látogatót hozzá!!!

    VálaszTörlés