Tízperces projekt II. (Fotosarok)

Este fürdetés után, lefekvés előtt készült a felvétel Krisztián fiunkról.

 

Feltekertem a gépre a fix 50mm-es optikát, felraktam a gépre a vakut felfelé nézve, portréra átfordítottam a gépet, a vakut pedig hagytam a mellettem lévő falra villanni.

A háttér szintén a szoba fala volt, ami barackvirág színű.

Nem volt semmiféle előkészület, rafinált világítás, derítés, hajfény, csak egy egyszerű gépvázra rakott vakuzás. Három felvételt készítettem, utána futás az ágyba!

Az utómunka is belefért 10 percbe: a RAW konvertálásnál a színegyensúlyt kellett beállítani, mivel a barackvirág színre vakuzás elvitte a képet a meleg árnyalatok felé. A felső sorban található fehéregyensúly pipettát célszerű használni  erre a célra. Kijelölni egy fehér részt, megmutatni így a Photoshopnak, hogy mit szeretnénk fehérnek látni. Profi fotósok ezt fehéregyensúly kártyákkal oldják meg: készítenek az adott fényviszonyok mellett egy referenciaképet, ahol megkérik a modellt, hogy tartsa egy pillanatra a kártyákat (fehér, középszürke és fekete) és így elkészül  az etalonkép. A pipettával megmutatva a fehér színt, a színeltolódás rögtön leolvasható, amely aztán a következő képekre is könnyedén beállítható. 

Nálam nem volt referencia-kártya, így a képen a legnagyobb fehér részre kattintottam - a szemfehérjére. A betöltött képre ezután csak tényleg alapvető dolgokat csináltam: a maszkolással a szemekre adtam egy kis fényt, fekete-fehérré alakítottam a képet, majd erre széfia fotófiltert raktam.

Fekete fehérré alakításnál érdemes eljátszani a lenyíló ablakban található konvertálási módok között. Különböző fotófilterek közül választva más és más hatást érhetünk el a fényképünkön. Például ha tájképet szeretnénk fekete-fehérré alakítani, érdemes a lenyíló menüben a piros vagy narancs szűrőt használni, így az égbolt drámaian lesötétíthető. Úgy működik ez, mintha az optika elé raknánk egy színszűrőt. Elve: a piros szűrő a piros árnyalatait engedi át leginkább - így a fekete-fehér képen ez lesz a világos tónusok (mivel itt átjutott a fény). Az égbolt viszont kék színű - ezt a szűrő nem engedi át, így ott a kép sötét tónust kap.

Itt a portrénál nemigazán állítottam a szűrőkön, rábíztam az AUTO gombra, ami egész kellemes eredményt hozott. Természetesen időnként el lehet játszani a finom beállításokkal is, főleg ha szelektíven akarunk módosítani.