Nagy Krisztián - A naplóm

Tesztkép Kapitány a hajónaplónak: Csillagidő 20120218.19:24. Miután az időjárási viszonyok kedvezőre fordultak, az ablakokon beszűrődő csillagfény elégségesnek volt tekinthető a teszteléshez. A vázszerkezet stabilitása megerősítésére az egység tetejére került egy 5- és egy 7kg-os fémkorong, amelyek a földi gravitációval kölcsönhatásba lépve mozdulatlan állapotba hozták az épített nagyformátumú fotonrögzítőt. Egy fekete lepel segítségével a sötétség félhomályában a készülék hátlapján beállításra került a fotonokkal bombázott modelltárgyról visszavert fény legélesebb képe. Ezen hátfal kicserélésével egy kazetta került az üveglencséken át rajzolt kép középpontjába. Ez a kazetta tartalma fényérzékenyített műanyagalapú fotópapír, amelyre egy exponálózsinór segítségével az optikán beérkező élesített fotonsugár, a fénynyaláb intenzitásával arányosan a fényérzékeny rétegre vetült. Ezen műveletet az exponálási idő gondos mérése előzte meg, amelynél a fotópapírt ISO3 érzékenység

Fókusz-sín Tegnap egy nagyformátumú fényképezésről szóló előadáson voltam, az Ágens Fotóstúdió szervezésében. Érdekes volt az előadás, több ötletet is merítettem a régi gépek láttán. Elsősorban a fényképezőgépek fókusz állításait néztem meg, mivel egy kissé elakadtam a tervezésben. Így kapóra jött ez az esti program, melyért ezúton is köszönetet mondok a szervezőknek és Fejér Zoltánnak az előadásáért. Már-már lemondtam az optika síkjának elforgatásáról, de a tegnapi előadás után ismételten fontosnak találom ezt a beállítási lehetőséget. Egy órányi gondolkodás és a meglévő vázam kézben forgatása - nézegetése közben papírra vetettem egy vázlatot, amely aránylag könnyen megvalósíthatónak tűnik. Ezután jöhet a kitalált szerkezethez a felhasználási anyagok keresése/beszerzése, ami alapján már méretezett tervet is tudok készíteni. Nem gondoltam volna, hogy a fókusz állítás és annak rögzítése ennyire feladja majd a leckét, de mindenre van megoldás! Ezek után viszont le kell

Fémmunkák Mivel a fényképezőgép "könnyen" megmunkálható részei elkészültek, jöhet a "kemény munka". Ide tartozik az optika tartó lemez, a felfogató rendszer, illetve a hátfal alumínium sínjei. Elsőként a 7x7cm-esre levágott alumínium lap közepére kellett készítenem egy 3cm átmérőjű kör kivágást az optika felfogatásához: Mivel az optika tartó lemezt felfogatását könnyen eltávolíthatóra szerettem volna  elkészíteni, ezért a kamera előlapjára kissé átalakított rugós acél iratfűző kapcsot fogattam fel. Ez rugalmasan szorítja az optika lemezét a falapra. Ennek ellendarabjaként fentről csúszózárat helyeztem: A hátfalat tartó alumínium síneket 45 fokos szögben, pontos méretekkel lefűrészeltem, majd a favázra ragasztottam őket Még a kazettás hátfal készítésekor, a fókuszállításhoz is elkészítettem kartonból a matt üveg tartó hátfalat. Ez a hátfal tulajdonképpen csak egy üres keret, amely ugyanúgy becsúszik az alumínium sínek közé. Fontos, hogy a m

Harmonika kihuzat Megszáradt a ragasztó, jöhet a hajtogatás! Az elkészült palást  A hajtásoknál nagy segítség a csipeszek használata  Az elkészült kihuzat kívülről a  vázra helyezve A hátfal felől nézve a belső oldal Következő lépés a favázhoz való rögzítés. Elsőként ragasztással próbálkozom, addig nem fúrom faragom a fát amíg van más - egyszerűbb megoldás is.

Harmonika kihuzat Elkezdtem a kihuzat elkészítését. Internetes forrásokra támaszkodva megterveztem a palástot. A hajtások 1 cm szélesek lesznek, a kihuzat maximális hossza pedig 20 cm. Ez dupla akkora érték mint ami a végtelenbe fókuszáláshoz kell, tehát maximális kihuzat méret mellett, makro lencseként fog viselkedni az optikám. Maga a kihuzat két réteg fekete vászon, amelyek közé papír betét kerül a hajtások segítésére, illetve alaktartáshoz. Papírra kinyomtatva egy teszt sablont, hogy hogyan alakulnak a méretek és a hajtások  A négy oldal külön-külön kinyomtatva félkarton papírra, az egyik palást festőszalaggal rögzítve a széleken a vágáshoz. Belül 2 mm rések vannak hagyva a hajtás anyagvastagságának, ezek eltávolítása vonalzóval és sniccerrel  A közök kiszedve, újabb rögzítés középen, majd a 45 fokos végek átvágása  Elkészült harmonika betét  Mind a négy oldal kivágva A takaró vászon a papír alatt elcsúsztatva, hogy amikor körbeér a palást

Faváz Lapszabászatban levágattam a szükséges MDF lapokat. Jobban örültem volna, ha a belső kivágásokat is megcsinálják (ott mégiscsak profi gépek vannak és nem kell kuporogniuk egy szűk helyen barkácsolva) de csak a lyukasztást vállalták el. Ez túl kicsi munka nekik - nem éri meg vele bajlódni. Úgyhogy berajzoltam a belső kivágásokat elővettem a szerszámokat: fúrógépet, dekopír fűrészt, reszelőt, csiszológépet és hozzáláttam az ablakok kivágásának. Az MDF lappal könnyű bánni, mivel tulajdonképpen sűrű, finom összepréselt fűrészpor. Megmunkálás közben könnyű visszaalakítani eredeti formájába. Csiszoló papírral is gyorsan le lehet faragni belőle akár millimétereket, ezért a dekopír fűrésszel ráhagyással érdemes kivágni a nyílást. A kivágás után eszembe jutott, hogy a gépváz összecsukhatósága miatt a belső éleket célszerű lenne lekerekíteni, hogy a kihuzat könnyen hajtódjon és ne csípődjön be az előlap és a hátfalat tartó keret közé. Jöhet a ragasztás, majd a sz

Hátfal A tervekhez képest kis módosítással sikerült elkészíteni a hátfalat, amelyből a csúszóajtó U alakú sinezése kimaradt - helyette a tépőzár lett kialakítva úgy, hogy becsúsztatható legyen az ajtó. Így 3 réteg papír és 2 réteg tépőzár vastagsága összesen 12mm lett: Kazettás hátfal prototípusa