Nagy Krisztián - A naplóm

Kollódiumos üvegnegatív (18x24cm) és arról készült Van Dyke Brown eljárással papírkép. A negatív szkennelve és átfordítva pozitív képnek Kollódiumos üvegnegatív (18x24cm) Optika: 300mm, F4.5  Exponálás: 20 sec. Fény: 4x105W ezüst ernyővel + 4x75W kompakt fénycső + természetes fények Van Dyke Brown (21x30cm) Exponálás: 7 perc, érzékenyítő: 4,5ml exp.táv: 25cm

A minap foglalkoztam az üvegre készült ambrotípia színezésével. Akkor azt a módszert választottam, hogy akril festékkel a kép üveg oldalát festettem meg, óvatosan pici fejű ecsettel. A festés közben eszembe jutott, hogy még régebben digitálisan mennyivel egyszerűbb volt a szkennelt képet színezni a monitoron egérrel. Na de várjunk csak! Miért nem színezhetném digitálisan a kézzel fogható üvegképet!? Ötvözni a 160 éves technikát a jelenkori digitális világgal! ...és ekkor bevillant egy kulturperverz ötlet... Van rá megoldás! Yesterday  I painted a ambrotype glass picture. Then I chose the method that the picture painted with acrylic paint on glass side with small-headed brush. While painting I remembered that was much simpler used to digitally scanned images to color on my monitor with mouse. But wait a minute! Why can not I digitally colored to really tangible glass picture!? 160-year-old technique combined with the contemporary digital world! ... and then fla

Régebben készítettem orchideáról ambrotípiát (üveglapon direkt pozitív kép). Már régebben is próbálkoztam ezeknek a kollódiumos képeknek a színezésével. Ez nem egy újkeletű dolog, hiszen már 150 évvel ezelőtt is voltak színezett kollódiumos képeket. A napokban láttam az interneten egy színezett ambrotípiát és újra felötlött bennem a kísérletezés lehetősége. Eddig finom pasztellkréta porral és puha ecsettel ütögettem a kollódiumos kép színén a porózus rétegbe a színes szemcséket. A lakkozásnál viszont a lakk sok krétaport lemosott a kép felszínéről - így fakult a kép. Most kipróbáltam egy más módszert: a kész kép a hátoldalán - az üvegre festettem akril festékkel a színeket. A festett oldal nem néz ki valami szépen - erős színek, tónusok és részletek nélküli "pacsmagolás". Viszont a kép megfordítva, a virágok szirmait alkotó ezüst kitakarja a túloldali festést, illetve tónusok és részletek is megjelennek a képen.  Eredeti kép  Hátoldali festés Sz

Még 2013 nyarán készítettem egy aktképet üveglapra. Eddig csak cianotípiával próbáltam papírképet készíteni belőle, de ott nemigazán tudtam előcsalogatni a kép tónusait. Most eszembe jutott mi lenne, ha kipróbálnám Van Dyke Brown eljárással. Sajnos a telefon kamerája nem épp a legjobb színhűségű... 13x18cm üvegnegatív, 3ml oldattal érzékenyítve összesen 5 perc exonálás, a széleknél -90sec -90sec, 30cm-ről világítva, 

A múltkoriban készített óramű makró üvegnegatívról készítettem papírképet. Van Dyke Brown (kallitípia) eljárást választottam. 6 perces exponálás UV fénnyel 50cm-ről  1200dpi felbontásban így néz ki a papíron a kép

Archaikus eljárásokkal készítek fényképeket - így mondhatni szeretem a régi dolgokat. Ezen felül szeretem a karórákat is. Talán nem is meglepő, hogy hagyományos analóg (mutatós) órát hordok. Minden reggel felhúzom az óraszerkezetet és indulhat a nap. Szerettem volna a karórámról egy fényképet, igazán nagy nagyítással, így a fa kamerámra felraktam egy 210mm-es optikát, a harmonikát amennyire csak lehet kihúztam (750mm). Ekkora kihuzattal még nem töltötte ki a 18x24cm-es képméretet az órám, így gondoltam egyet és az óra - optika közé beraktam egy nagyítólencsét. Elég sokáig eltartott mire kikísérleteztem, hogy az órától milyen messzire rakjam a nagyítólencsét, illetve a nagyítótól az optikát, de végül sikerült a beállítást megtalálnom. Ezután jöhetett a kalkulálás... vajon milyen hosszú záridővel készítsem a képet!? Alap esetben pl. egy portrénál 5-6 másodperces záridővel dolgozom. Dupla kihuzatnál (tehát a 210mm-es optikánál 420mm kihuzat) a záridő is megduplázódik. Jelen

Kedves barátom - Zoltán egy hexakopterrel fényképezi a világot felülről. Felesége és lányai sokunkat megkért, hogy Zoltán 50. születésnapjára szeretnének egy kis videó összeállítást készíteni jókívánságokból. A jókívánságomon túl készítettem egy kis meglepetést is az ünnepelt számára. Egy kis keresgélés után az interneten találtam Leonardo Da Vinci tervei között helikopter vázlat rajzokat. Ezen képek alapján elkészítettem egy picit hasonló szerkezetet, kerek sajtos dobozból, papírból és drótból - az Archimédész spirál rotor nem volt egyszerű feladat. Természetesen nem maradhatott el a kopter alól a fényképezőgép, amely gyufásdobozból készült - spéci felfogatással, az optikája pedig pici csődarab egy akril félgömbbel. Az egészet lefestettem fehérre és utólag az éleket kihúztam fekete filccel. Fekete háttér, fehér vattapamacs felhőkkel. A Vinchidrónról készítettem egy 18x24cm-es üvegnegatívot. A negatívról pedig egy A4-es méretű csersavval színezett cianotípiát. Egy pici